sebestyen-4 (1)

ZAJ, ZÖREJ, a zaj képe /csoportos kiállítás

2018. MÁRCIUS 3. – MÁRCIUS 24.

 

 
A kiállítást Kincses Károly fotótörténész nyitja meg.

Kurátor: Maurer Dóra és Benedek Barna
A kiállításról:
Zaj: felesleges, a tartalomhoz nem tartozó, zavaró, az információt megakadályozó jelenség.
Lehet a zaj és annak szerényebb változata, a zörej, maga is tartalom és e két jelenségnek sokféle lehet a karaktere. A zaj zaja a zörej zöreje, a zajt és a zörejt megzavaró másik zaj és zörej.
A vizualitás területén: megzavart struktúra, pl. egyszerű roncsolás vagy két, több egymással azonos vagy egymástól különböző struktúra egymáson elforgatása, konstrukciók „dekonstrukciója”.

Fotogrammal, camera obscurával mechanikus struktúrákat megzavaró mozzanatok.
Hagyományosan pl: narratív fotó, egy alakot fotózunk a tömegben, de nagyrészt takarásban van, fotószekvenciákkal az alak más és más elfedettsége a nézőt mégis rávezeti, hogy a sok közül melyik a megfigyelt alak, lebontja a képzajt.
Kettős vagy többes expozíció ugyanarra a képfelületre, analóg és digitális lehetőségek, torzító scannelés (lap- vagy kézi scan). Bemozdult fotó, scan mozgásban.

Zsúfolt tömeg fotója: nem emelkedik ki senki a zsúfoltságból, nem artikulálódik semmi,– hasonlóan az óvodai zsibongáshoz, kiállítás megnyitó háttérzajához, vagy amikor egyszerre többen beszélnek.

Gallery 3/7, the title and subject of the photo exhibition
NOISE AND BUZZ, the images of noise
about the subject
Noise: irrelevant, not pertaining to the content, annoying, disturbing the information flow.
Noise and its minor form, buzz, can also be part of the content and both come in various types. The noise of noise is the buzz of buzz, another instance of noise and buss disturbing noise and buzz.
Regarding the visual, it concerns disturbed e.g. fractured structures or the rotation of two or more structures relative to one another, or ‘deconstructing’ constructions.

Motives that upset mechanical structures with photograms or a camera obscura. Or, for instance, in a traditional, narrative photograph focussing on one figure that is covered most of the time, yet a photo sequence can lead the viewer to discern the figure in hand, thereby undoing the picture noise. Double or multiple exposition onto the same surface, analog and digital techniques, scans with distortion (flatbed or hand scanner). Blurred shots, motion scans.

Photo of crowds, not a single figure emerging, nothing especially articulated — just like in a kindergarten scene, the background noise in the opening of an exhibition with people talking at the same time.
Résztvevők:
1. Maurer Dóra
2. Bálványos Levente
3. Katharina Acht
4. Czeizel Balázs
5. Jederán György
6. Eperjesí Ágnes
7. Robitz Anikó
8. Orbán György
9. Sebestyén Sára
10. Stekovics Gáspár
A kiállítás az OSAS (Nyílt Struktárák Művészeti Egyesület) társszervezésében valósul meg.

Látogatható március 24-ig, keddtől-péntek 11.00-15.00, szombat 12.00-18.00, Bartók Béla út 37, 1114 Budapest, tel: 00 36 70 866 4222,

https://www.facebook.com/pg/haromhet/photos/

Megnyitóbeszéd

Kincses Károly (fotótörténész, Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója)

Éljen és virágozzék az örök, megbonthatatlan zaj!

Hát, ha stílszerű szeretnék lenni, akkor a Zaj, Zörej fotókiállítást csak így lehetne megnyitni, ahogy válaszoltam is a felkérésre:
„Rendben Dóra, ott leszek és különféle zajokat és zörejeket fogok kiadni megnyitó gyanánt.”

Prtttyprtty Kedvs megjelntkkrrrrrrrrrrrrrrrrrrr phu

KéPeeeeKET LTNKsszzzzzzzzzzzzzzzzziii,s gondoluuuuuuuuuuuuuuuuuuunk ammmmmittttt akkkarrrunk kkkrr

Bbbbbbööööirják még? Nekem elég is volt.

Amikor Dóra megkért, hogy tegyek úgy, mintha megnyitnám ezt a kiállítást, arra gondoltam, hogy neki bármit. Mert ő azon kevés emberek egyike, aki nekem legalább negyven éve a hitelesség egyik élő szobra. Ahogy emlékszem, nem tett, nem mondott, nem csinált olyat, amin akár csak el is kellett volna gondolkozzak, vajon koherens-e a korábbi tetteivel, mondataival. S az ember manapság, amikor minden érték megkérdőjeleződik, mindegyiknél le kell futasson az ember egy belső programot, hogy ki az aki mondja, miért mondhatja, aki szól az hol áll, melyik oldalon és ha azt mondja, akkor tényleg azt, vagy éppen az ellenkezőjét jelenti… szóval egy ilyen világban Maurer Dórával barátkozni, emberi viszonyban lenni, ritka jutalom és adottság. Ezért hála és megnyitó.
Ennyit a motivációmról.

A kiállítás? Az meg ráadásul tök jó, öröm, hogy itt lehetek. A Három Hét születésekor is asszisztáltam Glázer Attilának, azt gondolván, hogy például éppen ez hiányzik a magyarországi meglehetősen megmerevedett művészeti infrastruktúrából, a semmiből nagyot akarók, a merők mérlegelés nélküli, – csináljuk, hogy legyen- akarása. A Galéria megvan, prosperál, létével igazolva szükségességét. Ja, hogy a működése közben különféle zajok és zörejek hallatszanak? Csoda ez egy ilyen feje tetején álló világban, ahol szinte semmi sem önértékén szerepel a struktúrában, hanem valami más ellenében? Mert ha a művészeti zaj, zörej definíciót használjuk, minden, ami a vant, az engedettet, a lehetet valamilyen módon megzavarja, a nagyon ilyenben egy kicsit mást mond, mutat, akkor a strukturális (társadalmi) zaj fennforgásával van dolgunk. Ha minden rendben van, akkor a zaj a disszonancia, a rontás, a rombolás, ám ha semmi nincs rendben, akkor a zajt természetszerűleg a jó, a rendben lévő kell okozza. Ágyúdörgésben a madárcsicsergés.

Ezért is szemléltem figyelemmel az itt szereplő alkotók munkáit. A névsor, a megküldött képek, és az alkotók eddigi nacionáléja ezt mutatja, hogy egyikük sem, egyetlen időszakban sem állt be a kórusba, hanem mindig egyedileg fújta a saját nótáját. Maurer és mellette Bálványos Levente, Eperjesi Ági, Czeizel Balázs, Jederán György, Stekovics Gáspár, Katharina Acht, Robitz Anikó, Orbán György, Sebestyén Sára nagyon sokféleképpen zajongott. Mondhatni, mindegyikük másként. Egyikük teoretikusan, a vizuális jelek egymásra játszásával hozott létre egy zajos képet. A másik strukturális zajt okozott a szabályos formák szabálytalan megbontásával. Akadtak, akik különböző képek összerendelésével kavarták meg az ártatlan, egyértelmű, könnyen befogadható képekre vágyók szemét. Minden alkotó csak kicsit zajongott, de a galéria falán a kis zajok összeadódtak, s nagy kakofonikus ZAAAAAAAAAAAJKIÁLLÍTÁST eredményeztek, amit most megnyitottnak nyilvánítokkkkrr.
És aki ennél hosszabb megnyitót tart és ennél többet beszél, annak vélhetőleg identitásproblémái vannak. Nekem nincsenek.

Elmondtam: Három hét Galéria Budapest, 2018. március 3.