Megnyitó (Exhibition Opening) JÚNIUS 17. 19h

2020. JÚNIUS 18. – JÚNIUS 26.

A kiállításról:

Ami a szemlélőnek csak egy fotó, addig az készítőjének teljesen mást jelent. Mit képes képbe zárni, megőrizni, megosztani másokkal egy fotográfia? Mit rejt a kör, a vonal, a körvonal? György Erika és Sebestyén Sára hétköznapi tárgyak, fény-árnyékok megragadása révén saját dimenziójukból mutatják be a fotográfiai érzékelést. Munkáikban jelen vannak a geometrikus képalkotóelemek, mellyel a szemlélő számára fókuszba kerül mindennapi életük esztétikai megjelenése, a valóság részleteiben megbúvó érzéseik körvonala.

Kör-vonal

Rudolf Arnheim A vizuális élmény: Az alkotó látás pszichológiája című művében a következőt írja: „Ha a látás aktív megragadása valaminek, mi is az, amit megragad? A megszámlálhatatlanul sok információelem mindegyikét megragadja? Vagy csak egy részüket? Ha egy megfigyelő figyelmesen megvizsgál egy tárgyat, úgy találja, szeme alkalmas rá, hogy apró részleteket is meglásson. S mégis, a vizuális észlelés nem a fényképezőgép mechanikus hűségével működik, amely mindent páratlanul lejegyez: a fényképezőgép elé ültetett személy szemének és szájának vonásait kialakító apró alak- és színrészecskék sokaságát csakúgy, mint a telefonkészülék sarkát, amely véletlenül kandikál ki a fej mögül. Mit látunk tehát, amikor látunk? A látásban a tárgy néhány feltűnő vonását ragadjuk meg: az égbolt kékjét, a hattyú nyakának ívét, a könyv négyszögletességét, a fém fényét, a cigaretta egyenes vonalát.”

György Erika és Sebestyén Sára Kör-vonal című kiállítása a kortárs absztrakció-felfogás két pólusát mutatja be. György Erika fotográfiái kulturálisan meghatározott, ősi archetípusokat elevenítenek fel, mint a szív, a gyűrű, a virág. Sebestyén Sára alkotásainál az absztrahálás geometriai struktúrát eredményez; a világban már létező, a fotográfia által újra felfedezett konstrukciókat láthatunk. A kör és a vonal a művészetben az emberi élet legnagyobb kérdésének, a végességnek és a végtelenségnek szimbolikus jelképei.

Lissák György A formáról című műben ekképp határozza meg a nőies és férfias karakter jellemzőit: „A férfias karakter fogalmilag kifejezve: keménység, határozottság, erőteljesség, szögletesség, rusztikusság, kemény átmenetek. A nőies karakter: lágyság finomság, íves vonalak, selymes felületek, puha átmenetek, vékonyság, törékenység.” György Erika és Sebestyén Sára sorozata is igen erősen magában hordozza a nőies jelleget: Sebestyén Sára a platóni alapformák hétköznapi, harmonikus együttállásának fotográfiai képként való megformálásával, György Erika a női identitásszimbólumok ikonográfiai rendszerbe foglalásával.

Jász Borbála – Budapest, 2020. június 14.