Csízy László / Programozott rajzok

 

Gyerekkoromtól kezdve foglalkoztam szabadkézi rajzzal, pasztellel és vízfestéssel. Mindig kettős érdeklődéssel rendelkeztem: a fizika és matematika mellett a rajzolás és festés voltak kedvenc foglalatosságaim.

A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után bekapcsolódtam az újjászervezett Pécsi Vizuális Műhely tevékenységébe. A Műhely vezetője Lantos Ferenc volt.

A hetvenes évek közepén a számítógép még kevesek által látott, mágikus erővel felruházott csodának számított. Azonban a számítógép is csak egy eszköz, mely sokoldalú, sok funkciót képes ellátni. Pontossága, megbízhatósága a variációs lehetőségek, a memória, az adathalmazok elérése és sok minden más képezik értékeit.

A hetvenes évek közepétől lehetővé vált számomra, hogy az EMG 666 magyar mini számítógép, kisméretű asztali plotter, majd konzol írógép használatával grafikákat programozhassak és jeleníthessek meg papír hordozón.

Az első kísérletek során is lenyűgöző volt számomra, hogy az akkori szerény technikai adottságok ellenére is milyen pontos volt a rajzolat, és milyen megbízható az ismétlés. A rajzfelületen század milliméterekben tudtam gondolkozni és nagy számú variációt készíteni. Ezt az alkotási, kísérletezési folyamatot szabadkézi rajzzal nem lehetett volna megvalósítani. Utólag kiderült, hogy ezek a számítógépes kísérletek a legelsők közé tartoztak Magyarországon.

Foglalkoztatott például, mikor válik a kirajzolt vonal-csoport felületté, és ez a felület milyen hatással lesz a szemlélőre, mi a felület-struktúra egyéni karaktere? Az egyiken plasztikus görbületeket érzékelünk, a másik elvont érzelmi hatásokat kelt: a zenével, egy táj hangulatával, fényhatások élményével társítjuk a keletkezett rajzolatot. A vonal-felületek akár önálló képpé is válhatnak, vagy csak részei lesznek egy összetett képi struktúrának.

A matematikában a határérték számítás foglalkozik a kis változások világával. Az élet minden területén erőteljesen hatnak a „kis változások”. A fejlődés, az öregedés, az átalakulás mindenhol jelen van. Észre sem vesszük, hogy lassú változások részesei vagyunk, amikor hirtelen „felfedezzük” a megmásíthatatlant, már új világban találjuk magunkat. Ponthalmazokat rajzoltam, melyek belsejében lassú változások mentek végbe. A pontok egyenes sorokból indulva lassan hullámzó sorokká alakultak, az egyenlő távolságokban álló elemek sűrűsödni, tömörülni kezdtek. Az egymásra rakódó pontrendszerek disszonanciát vagy harmóniát keltettek.

A hullámmozgás, a ciklikus ismétlődés hétköznapjaink napi eseményeitől kezdve az anyag atomi részecskéinek rezgéséig mindenhol jelen van. Egy villamosmérnök szakmájában különösen sokat találkozik a szinusz hullámokkal. Sok ember élménye a hullámzó víz, a tavak és folyók hangulata.

Azokban az években gyakran fejtegettem, hogy a technika és tudomány világában használt alapvető függvények olyan arányrendszereket képviselnek, melyek napi tapasztalataink révén mélyen beépültek tudatunkba. Ezek az arányrendszerek jól érvényesülnek a vizuális művészetekben is. Ilyen alapvető függvények, amelyeket felhasználtam a rajzok programozásához, az egyenes, a szinusz hullám, az exponenciális növekedés vagy csökkenés és a random függvény.

A random függvény véletlen számokat állít elő. Segítségével tulajdonképp „hibákat” generálunk. Több rajzon azt igyekeztem bemutatni, hogy alakítja át a véletlen esemény a harmonikus rendszert. A véletlen-hatás lehetett az aktuális rajzelem kihagyása, a torzított elrajzolás, színváltás, stb. A random beavatkozások izgalmasabbá, emberibbé, barátságosabbá tehetik a túlságosan precíz rajzolatot. A random (RND) függvény használatának van még egy jelentős következménye. Mivel az előállított számsornak nincsenek ismétlődő szakaszai, a program újbóli futtatásakor nem lehet még egyszer ugyanazt a grafikát előállítani. A grafika egyedivé, megismételhetetlenné válik.

A számítógépes grafika minden egyes eleme program által vezérelten, szabályok szerint keletkezik, de sok-sok változatot készíthetünk. Módosíthatjuk a rajzot előállítható struktúrát és az egyes hatások nagyságát beállító paramétereket. A grafika végleges verzióját sok változatból választjuk ki, alkotói döntések sorát kell meghoznunk, melyeket vizuális kultúránk, érzelmeink, élményeink, gondolataink befolyásolnak.

Az egyedi plotter-grafikák mellett foglalkozhattam kisfilmekhez készített számítógépes animációval is. Bódy Gábor a MAFILM „Ipari vízió” produkciójához kért fel számítógépes közreműködésre. A kísérleti film címe: „THE… HUMAN FIGURE IN MOTION… EDWEARD MUYBRIDGE EMLÉKÉRE” Kismányoky Károly „Pszichorealizmus” című kisfilmjéhez szintén készítettem számítógépes mozgás sorokat. Mindkét film elérhető a youtube-on.

A plotter használata mellett érdekeltek az írógép lehetőségei is. Az írógépes grafikák létrehozásakor az írógép betűit – megfosztva szimbolikus tartalmuktól – pusztán grafikai elemeknek tekintettem. Ezekből a betű-elemekből építkeztem. Erős kötöttséget jelentett a sor és betű távolságok rögzített volta. A rajzfelületek struktúráját most is függvények segítségével formáltam meg. A program paraméterezése mellett az írógép karakter készlete újabb variációs lehetőségek sorát tette lehetővé.

A számítástechnika robbanásszerű fejlődése új eszközöket hozott létre. Elterjedtek a személyi számítógépek. 2010 után MAC pc segítségével készítem grafikáimat, melyeket professzionális printereken nyomtattatom ki. Leginkább a vászon hordozót szeretem. A kiállításon bemutatott 100 x 100 cm vászon nyomatok folytatják a nyolcvanas években indult, főként vonal-struktúrákra alapozott munkát.